Egyik oldala felöltve információval, logózva, szépen díszítve, jó az elrendezés is, de a hátoldala egy üres fehér papírlap.
Ezen nem éri meg spórolni. A papírlapnak azért van két oldala, hogy ki legyen használva. Ezer mód van arra, hogy értékesen töltsük ki a kártya hátoldalát, hogy néhányat említsünk:
időpontfoglalás
logónk feltüntetése (márka azonosítás)
QR kód
szlogen elhelyezése
bármi csak ne legyen üres
Sajnos sokan úgy gondolják, hogy elkészítik a saját designjukat, így is spórolva a költségeken, de végeredmény helyrehozhatatlan károkat okoz.
Sokszor az amit mondani szeretne a kártya tulajdonosa és az amit a kártya átvevője ért az teljesen más.
Nézzük meg a fenti példát:
Túl sok a szín, túl sok a betűtípus, a háttér helyenként összeolvad a betűkkel. Ez nem a reklám helye és nem is egy általános iskolai rajzpályázat beadványa.
Minél egyszerűbb annál professzionálisabb benyomást kelt.
Van egy mondat, aminek hallatán borsódzik a hátunk:
“Felesleges költeni a névjegykártyára, úgyis mindenki kidobja.”
Egy névjegykártya MINDENT elárul a tulajdonosáról és eldöntheti egy üzleti kapcsolat jövőjét.
Ha valaki nem hajlandó adni rá, hogy a névjegykártyáit jól tárolja és átadja őket koszos, gyűrött, igénytelen állapotban, akkor azzal rossz benyomást fog kelteni, másrészt tiszteletlenséget sugároz azza szemben, akihez kerül.
Ha úgy gondoljuk, hogy nincs szükségünk névjegykártyára, mert ott az okostelefon ahova beírjuk a telefonszámunkat, akkor nagyot tévedünk.
Nézzük a legegyszerűbb példát: Egy nap találkozunk 10 emberrel. Beírtuk őket és most ott vannak a többi 300 telefonszám mellett.
Telnek a napok, hetek és eszünkbe jut, hogy megismertünk valakit, aki tudna nekünk segíteni egy projekt kapcsán.
Az arcára emlékszem, de mi is volt a neve? Végignézzük mind a 300 nevet a listánkban, vagy megnézzük a névjegykártyák között, amiket begyűjtöttünk pár hete? Melyik egyszerűbb? Mindenki döntse el maga.